2014. december 30., kedd

Örökké bonsai ágakat metszeni

Metsszünk, ne metsszünk, vágjunk, vissza vágjunk, kivágjunk, levágjunk, rövidítsünk, szedjünk le belőle, ritkítsunk, csökkentsünk a méretén, vegyünk el a lombkoronából, szedjünk ki ágakat, ne hagyjunk fenn annyit, sok lesz az, túl sűrű lesz, a kevesebb néha több, a lombkorona úgy is kitakarja az ágakat... Az ördög mindig ott ólálkodik a bonsai fák körül és mást sem próbál súgni az egyébként is mindenre elszánt, tettre kész bonsai kertésznek, mint hogy cselekedjen, csináljon valamit a fával. Előbb vagy utóbb bonsai szerszám használatra kerül a sor és a magyarázat is meglesz a cselekedetre. Leggyakrabban az történik - valamilyen céllal - hogy elvesznek a fából. Ezért sosincs szinte semmi (ágrendszer) a fán. Lombtalanul meg az a kevés is még kevesebbnek hat.

Mikor megérkezik a tavasz és újra előkerülnek a bonsai szerszámok (bonsai ollók, bonsai átültető szerszámok, bonsai drótok, ültető kanalak, stb), az átültetéseket követően az egyik első dolog szokott lenni a metszés. Persze. Ez érthető és (majdnem biztos, hogy) rendben is van. Azonban mielőtt belekezdünk a bonsai fáink metszésébe, van egy sokkal fontosabb feladatunk: átgondolni, szükséges - e, ill. milyen mértékig szükséges valójában a bonsai ágainak metszése. Az elemekkel örökké harcolók könnyen meggyőzik magukat - akár két évente is - hogy újra és újra kezdik a fát és mindent leszednek törzsig, annak reményében, hogy az újra hajtó fa új hajtásait átgondoltabban alakítják ki a jövőben. Vagy hagyják az ágakat a helyükön, próbálják lehúzni az ágakat és minden egyebet levágni a növényről.





A KULCSSZÓ AZ ÁTGONDOLTSÁG!

Az átgondoltság sok fát varázsolt már valódi bonsai fává, de legalább annyit tartott indokolatlanul hosszú ideig pre bonsai állapotban. Az átgondoltság sokszor inkább egy helyben topogást  jelent, túlgondoltsággá alakul. Ez utóbbit elkerülendő, a bonsai ollót számos esetben érdemes bonsai drótra cserélni. Dolgozzunk a tavalyi hajtásokból és ágakból! Azokat drótozva évekkel hamarabb tudunk "emeletes" ágszinteket felépíteni. Nem cél a ritka lombkorona. Élettanilag és esztétikailag is az a jó, ha az ágrendszer minél sűrűbb és gazdagabb. Ez akkor is igaz, ha valaki az un. "naturalistic style" követője. A természetben élő fák is sűrű ágrendszert növesztenek idős korukra.

Az alábbi felvételen látható Ulmus parvifolia 'Corticosa' bonsai ágrendszerét illetően első pillantásra dúsnak, sűrűnek hat. De valóban így van ez? Mint ahogy minden erős embernél van egy még erősebb és minden bonsainál van egy még szebb bonsai, így ennél a Corticosánál is biztos, hogy van a világon valahol szebb és sűrűbb ágrendszerű. Ebben azért is biztosak vagyunk, mert láttunk már ennél dúsabb ágrendszerűt. Igazán megkapó volt. Részben ezen felbátorodva, részben azért, mert "erre is visz" a fa útja, nem fogjuk kiritkítani az ágrendszerét tavasszal. Inkább nevelünk még rá ágakat.





2014. december 5., péntek

Tillandsia jolánka


A Tillandsia ionantha latin nevén kívül számos szleng jellegű nevet visel magán. Ezeket a neveket legtöbbször a tillandsia kedvelők, tillandsia gyűjtők adták/adják nem csak a ionantháknak, de sok más tillandsiának, broméliának. Az ilyen nevek többnyire becéző nevek, vagy valamilyen szójátékot igyekeznek teremteni. Általánosan használt becenév például a tilli, tillike, tilla, csillanzia, stb...
Magát a ionanthát is sok féle becenévvel illetik, ilyen például a joli, jolánka, joni, stb...
A megannyi változatban ismert Tillandsia ionantha kedveltségét egyszerű igényeinek is köszönheti.
Hogy mit lehet erről tudni? A részleteket itt találod.