Gyakori probléma - elsősorban a kezdőbb - bonsaiosoknál, hogy a
tavaszi bonsai átültetéseknél mi is legyen a bonsai földlabdájával, a bonsai gyökérzetével. Valamit kezdeni kell vele az biztos. Kérdés persze, hogyan is járjunk el? Mi a jó? Mi a megfelelő a bonsai szempontjából.
Ha valaki bizonytalan, kezdődhet a böngészés... Azonban a válaszkeresés magában rejthet kisebb nagyobb csapdákat. Tipikusan ilyen például a tavaszi bonsai és prebonsai átültetés kérdésköre.
Gyakran szembesülünk azokkal a kérdésekkel, hogy; Mibe kell bonsait ültetni? Milyen a jó bonsai talajkeverék? Van - e bonsai föld? Mennyit kell levágni a bonsai gyökeréből? És ebből tényleg le is kell vágni??? Mikor lehet a bonsait átültetni, a bonsait gyökérmetszeni? Mikor kell nagyobb tálba tenni?
Nem itt kezdődik ;)
Érdemes először azt meggondolni, hogy a bonsait milyen céllal ültetjük át. Ha azért tesszük ezt, mert a bonsai gyökérlabdájának már nincs helye a tálon belüli növekedésre, tehát kinőtte a bonsai tálat, akkor mindenképpen a gyökérmetszésé lesz a főszerep. Persze ez addig igaz, amíg
csak a gyökérlabda nőtte ki a tálat.
Sok esetben a rendszeres metszésnek köszönhetően a tálba ültetett fa lombkoronájának mérete arányban áll a tálmérettel, de a gyökérzet már gyakorlatilag túl fejlett a tálban. Ez a helyzet attól alakul ki, hogy a lomb növekedésére a gyökérzet növekedéssel reagál. Erre épül a "metszés - nőni hagyás - metszés" bonsai nevelési elv is. Abban az esetben, ha a bonsai törzsének, a bonsai ágrendszerének, a bonsai magasságának az arányai a tálra nézve harmónikusak, és a bonsai tál nem túl kicsi, abban az esetben minden rendben van és átültetéskor elegendő egy kisebb beavatkozás és némi talaj frissítés.
A leggyakrabban körbefutó gyökerek alkotják a bonsai tálból kiemelt földlabdát, ami nem ritkán szinte már csak gyökérlabda, nem földlabda. Gyakori hiba gyökérmetszésnél, hogy nem bontják ki rendesen a gyökereket, hanem kívülről befelé haladva csökkentik a földlabdát. Ezzel a módszerrel a gyökérzet többszörösét is elvehetjük mint amennyit valójában szertnénk.
Ennek egyszerű oka van, hogy a gyökerek - úgymond - kifelé próbálnának nőni, ezért a gyökérlabda belseje nem ritkán "üres-gyökértelen". Vannak olyan növények szép számmal, melyek jól viselik a radikális gyökérmetszést és persze vannak olyanok is, melyek még a kíméletesebb beavatkozásokat is nehezen viselik. Különösen az erőteljesebb gyökérfejlődésű növényekre igaz, hogy az átültetést akkor is érdemes megejteni, ha a tálat még nem teljesen nőtte be a gyökérzet, mivel a tavaszi és nyári gyökér növekedések eredményezhetik azt is, hogy abban az időben válik vízáteresztésre képtelenné a föld, vagy gyökérlabda, mikor azt már nem szerencsés bolygatni. Nem kell ecsetelni, milyen mértékű problémát jelenthet ez, a legnagyobb nyári kánikulákban, sőt a következő bonsai teleltetésnél is sérülhet a fagyos napokon a gyökér, de a tál is szétrepedhet a tartós mínuszok alatt. A gyökérzet épsége tehát nem csak a növény élettani funkcióit szolgálja, de a bonsai tál épségét is biztosítja.
Bonsai felültetése
Abban az esetben, mikor már a bonsai tál mérete aránytalanul kicsi a bonsai méretéhez képest, indokolt a nagyobb tálba való ültetés. Akkor is indokolt lehet, ha egy legyengült, vagy erőteljesebb növekedésre szánt bonsait szeretnénk kezelni/nevelni. Ebben az esetben már bonsai felültetésről beszélünk. Ez (pusztán) azt jelenti, hogy az eddiginél nagyobb méretű tálba tesszük át, ültetjük át bonsaiunkat.
Fontos, hogy az ilyen esetekben is lazítsuk ki, nyissuk meg a gyökérlabdát, ellenkező esetben a hajszálgyökerek tömör együttese önmagát fogja korlátozni az egészséges növekedésben, melynek eredményeképp ezen gyökerek egy jelentős része rothadásnak indul, ami a bonsai állapotát kedvezőtlenül fogja befolyásolni.
